Comments on: Dáunlód: Impotensek találkája

By: mendóka

mendóka — Fri, 17 Mar 2006 12:38:21 +0000

Érdekes lenne egy felmérést végezni a popór körében a filmnézési szokásáaikat illetően. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg érdekes infóval szolgálna.

Az átfedésről pedig, csak annyit, hogy igazad van: én mint filmrajongó rengeteget töltök le, de ugyanakkor nem hagyom ki a mozit se.

Csákó

By: zsenge, a házigazda

zsenge, a házigazda — Fri, 17 Mar 2006 09:16:40 +0000

Nem vagyok arról meggyőződve, hogy véglegesen kialakult és elkülönült volna a mozizó és a dáunlódoló társadalom. Már csak az a tény, hogy néhány év alatt megjelenhettek a dáunlódolók, jól jelzi, hogy az emberek változnak.
És szerintem átfedés is van a kettő között: nagyon sok filmrajongó le is tölt, meg moziba is jár. De lehet, hogy a letöltések révén ritkábban jut el moziba, mint 5-6 évvel ezelőtt.

By: mendóka

mendóka — Fri, 17 Mar 2006 08:33:58 +0000

A DVD eladások a jövőben nagyon vissza fognak esni szerintem, és ahogyan a spanyol Blockbuster-minta mutatja a kölcsönzők iránt is megcsappan majd az érdeklődés. Meg aztán az elektronikai készülékek gyártói is rájönnek majd, hogy sokkal nagyobb bevételt érhetnek eé, ha mondjuk a DVD-Home Cinema-juk támogatja a különféle számítógépes filmformátumokat. Én a bevétel szinten tartását a tévés eladásokban látom. A tévében sokkal hosszabb a reklámidő, és sokkal jövedelmezőbb, mintha a moziban szakítanák meg a filmet. Ja és ne felejtsük el: az ember azért megy moziba, mert ott megszakítás nélkül élvezheti a filmeket. Reklámmal teletoldani egy mozivetítést, felér az öngyilkosságal.

Csákó

By: samu

samu — Fri, 17 Mar 2006 03:38:21 +0000

Zsolt, Mendokanak igaza van. Mar reg kialakult a mozizo es downloadolo tarsadalom. A mozinak az egyik legkomolyabb elonye lenne (lesz), hogy lesporolja a “valogatas”– az, hogy ugynevezett jo filmeket programoz– munkajat es az, hogy biztosan kifogasolhatatlan minoseget biztosit (ez meg evtizedekig meghatarozza majd ezt az iparagat).
Az is fontos figyelembe venni, hogy ma mar egy mozifilm bevetele nemcsak mozijogokbol all hanem dvdbol es tv eladasokbol. A mozijegy+moziforgalmazas nagyon jo reklamkampany peldaul a tvs eladasoknak.
Ami az erdektelen idopontot illeti: nem az volt az elvaras, hogy feje tetejere alljon a vilag a hmplx-ben hanem az, hogy realisan nojon a latogatottsag es ez nem tortent meg.

By: mendóka

mendóka — Thu, 16 Mar 2006 18:05:55 +0000

Árcsökkentésekkel nem sok nézőt lehet manapság moziba ráncigálni. Már rég kialakult a mozizó és dáunlódoló társadalom. Ezt a lépést akkor kellett volna megtenni, amikor terjedt a dc++ meg a kazaa meg az összes többi. Akkor lehetett volna még duplázni nézőközönséget. Aki ma ezt megcsinálja az egy marketingzseni és megérdemli az összes plusszbevételt.:).

Másrészt pedig igaz az is, hogy a legérdektelenebb vetítési órákban csökkentettek jegyárakat, és ez pedig még mindig a mozik stratégia-hiányára mutat rá.

Csákó

By: Adminisztrátor

Adminisztrátor — Thu, 16 Mar 2006 17:47:41 +0000

Elgondolkodtató, amiket írsz.
A HW Multiplex ügyében szerintem arról van szó, hogy nem elég radikális az árcsökkentés. A jegyeket minimum a felére, de lehet, h harmadára kellene csökkenteni. Illetve nem beszűkíteni az amúgyis érdektelen időpontban zajló vetítésekre.
A ti történetetek viszont még érdekesebb. Az ingyenességre harapniuk kellett volna, kérdés, hogy tudtak-e elegen róla, illetve hogy milyen filmeket vetítettek.
Azt hiszem, az állhat a dolog mögött, hogy idő kell ahhoz, hogy az emberekben kialakuljon az a tudat, hogy a mozi nem luxus, hanem olyan, mint a mindennapi kávé.

Más: valahogy úgy kellene átgondolni az egész mozit, hogy oda ne csak filmet nézni térjenek be az emberek. Erre kellenének ötletek.

By: samu

samu — Thu, 16 Mar 2006 17:47:33 +0000

“Mozi mint intézmény újragondolása, filmforgalmazás átalakulása.”
Szerintem itt keresendo a megoldas:
A mozi versenyhelyzetben van mas audiovizualis elmennyel: tv, dvd, letoltes stb. igy egy nezo a egyszerre tobb termek kozul valogathat. Hozzatevodik meg az, hogy ujszulottnek minden film uj, tehat a mostani generacio sokkal tobb jo filmbol valogat (csak a filmek anakronizmusa az egyeduli gatlo tenyezo).
Ebbol kifolyolag olyan mozit kell mukodtetni ami versenykepes a tobbivel, eros kereskedelmi mozikat es eros art mozikat amelyek tudnak es hagynak filmek kozul valogatni (ez leginkabb programozas kerdese) es kepesek bevonzani a nezot. Ilyen peldaul az Orange kampany amely a szerdat a leglatogatottab nappa tette Romaniaban.
Erdemes ezen elgondolkodni:
http://www.magyar.film.hu/object.5d08c69e-96c1-4fb7-9f1c-d8c07899aede.ivy
…es azon is ami elhangzik, hogy ez tenyleg egy iparag ahol vannak lejtmenetek es hegymenetek ennyi es nem tobb.
———–
Ami a digitalis mozit illeti:
szemely szerint nem hiszem, hogy megoldas lesz mivel egy kopia max. 300e HUF-ba kerul ujonnan es kb. 150e HUF-ba hasznaltan.
arrol nem is beszelve, hogy ma mar a palace cinemas pesti igazgatoja is tudja, hogy a 3 eves brand new digitalis vetitogepet nehany even belul kidobhatja a kukaba mig a MEO5-os (1982-ben jelent meg) meg mindig elvezheto minoseget nyujt (pl. a Kossuth mozi nemreg vett egy ujat).
es ez persze erezheto lesz a mozi koltsegeiben is.
Szerintem zsakutca.
Egy elonye van, hogy a programozas sokkalta szabadabb lesz a filmek elerhetobbek lesznek es sokkalta elesebb lesz a verseny a mozik es a tv/videokiado kozott.

By: samu

samu — Thu, 16 Mar 2006 17:28:20 +0000

Zsolt,
vegigolvasva ezt az egeszet tobb problema is van:
1.Reklam-nem reklam
Szerintem ezt nem lehet piackepesse tenni, hiszen meg kell gyoznod a reklamozot, hogy az x filmet sokan fogjak megnezni. Kerdes az, hogy hol? vannak francia filmek amelyek mozibevetelbol is komoly osszeggel szamolnak (akar magyar filmek is) viszont nehezen fogod elmagyarazni a coca colanak vagy a fordnak, hogy a valami amerikaba penzt tegyen reklam miatt. Sok mas miatt lehet, hogy meggyozod de reklam miatt nehezen ugyanakkor erre nem lehet felepiteni egy budzset (a kiskoltsegvetesu muveszfilmekrol/fuggetlenfilmekrol nem is beszelve)
2. A mozijegybevetel/ingyenes mozi.
A Hollywood multiplex lecsokkentett a du. 17 ora elotti jegyarait 120ezerrol
85ezer lejre. Megkerdeztem Cristina Lakatost, hogy lett-e valami hatasa. Azt mondta, hogy semmi. Nem jonnek tobben emiatt moziba. Amikor a Victoriaban ingyenes vetiteseket szerveztunk az egyetemistaknak tavaly majusban nem jottek lenyegesen tobben (csak 20-25%-al).